Tudástár

Kezdőlap > Tudástár

Tudástár

Az ImuPro-val kapcsolatban használt szakkifejezések magyarázatai A-tól Z-ig

A

  1. Adaptív immunrendszer

    Az adaptív immunrendszer (más néven “szerzett” vagy “specifikus” immunrendszer) erősen specializált immunsejteket és specifikus antitesteket használ arra, hogy az idegen betolakodókat leküzdje. Az adaptív immunrendszer biztosítja az immunrendszer emlékezőképességét is. Mint a neve is mutatja, az adaptív immunrendszer az egyéni élet során fejlődik ki.

  2. Adipozitás

    Kövérség, elhízottság. A testzsír a normális mértéken felül erősen megnövekszik, és betegségekhez vezet, A WHO definíciója szerint akkor beszélünk adipozitásról, ha a testtömegindex (BMI) 30 kg/m2, vagy annál nagyobb.

  3. Allergén

    Az allergiás reakció kiváltója. A fehérjéket, pl. polleneket vagy élelmiszereket az immunrendszer “idegenként” ismeri fel, és immunreakció alakul ki.

  4. Allergia

    Az immunrendszer védekező reakciója idegen, de normális esetben ártalmatlan anyagokkal szemben. Megkülönböztetünk azonnali allergiákat (I-es típus), amelyek másodpercek vagy percek alatt kialakulnak, és késleltetett allergiákat (III-as típus), amelyek csak órákkal vagy napokkal az idegen anyag (pl. élelmiszer) bejutása után válnak észlelhetővé.

  5. Allergia I-es típus

    Azonnali típusú allergia; IgE közvetíti. Hisztamin felszabadulás kíséri. Ez vezet a tipikus allergiás reakciókhoz, amelyek az élelmiszer elfogyasztása után azonnal bekövetkeznek.

  6. Allergia III-as típus

    Késői típusú allergia; feltehetően IgG közvetíti. A szervezetben gyulladási gócok alakulnak ki, melyek időeltolódással tüneteket okoznak.

  7. Anafilaxia/ anafilaxiás sokk

    Az anafilaxia egy súlyos, potenciálisan életveszélyes allergiás reakció, ami igen gyorsan kialakul, Anafilaxiás sokként is ismert. Jellemző tünetei a kábultság, tudatvesztés, nehézlégzés, a nyelv és a légutak duzzadása, elkékülő bőr, alacsony vérnyomás, szívmegállás és halál.

  8. Antiallergikum

    Antiallergiás gyógyszer, mely megelőzi vagy gyengíti az allergiás tüneteket.

  9. Antigén

    Antigén minden olyan anyag, ami az immunrendszert arra készteti, hogy ellenanyagokat termeljen ellene. Antigén lehet a környezetből származó idegen anyag, pl. vegyszerek, baktériumok, vírusok, élelmiszer vagy pollen. A szervezeten belül is képződhetnek, pl. bakteriális toxinok vagy szöveti sejtek.

  10. Antihisztaminikum

    Allergia elleni gyógyszer, ami a hisztamin hatását blokkolja.

  11. Antitest/antitest titer

    Az antitest (vagy ellenanyag) egy fehérje, amit az immunrendszer akkor termel, ha antigénnek nevezett káros anyagokat észlel. Az ellenanyag titer annak a mértéke, hogy a szervezet milyen sok antitestet termelt.

  12. Asthma bronchiale

    A bronchusok krónikus gyulladásos megbetegedése, ami a légutak szűküléséhez vezet (rohamszerűen).

  13. Atópia

    Túlérzékenységre való hajlam amúgy ártalmatlan anyagokkal szemben.

  14. Atópiás dermatits

    Atópiás ekcéma, neurodermitis. Az atópiás betegségekhez tartozó, nem fertőző, krónikus bőrbetegség. Tipikus jellemzői: erős viszketés és piros, hámló, néha nedvedző ekcéma a bőrön.

  15. Atópiás betegségek

    Ide soroljuk egyebek mellett az asztmát, a neurodermitis-t és a szénanáthát.

  16. Autoimmun betegség

    Ezeknél a betegségeknél az immunrendszer a saját szövetet idegennek ítéli, és megtámadja.

B

  1. Biogén aminok

    A biogén aminok (hisztamin, tiramin, fenilamin, szerotonin) különböző élelmiszerekben is előfordulnak, és a szervezet számára létfontosságúak. Érzékeny embereknél az étkezés útján történő túl magas bevitel intolerancia reakciókhoz vezethet.

C

  1. Cluster-fejfájás

    Primer fejfájásbetegség, ami szigorúan egy oldali rohamokkal jelentkezik a tarkó és a szem területén.

  2. Cöliákia

    A vékonybél krónikus betegsége, amit a gluténnal szembeni intolerancia okoz. Fontos tünetek: hasmenés, puffadás, súlyvesztés és émelygés.

  3. Crohn-betegség

    A Crohn-betegség a gyulladásos bélbetegségek csoportjába tartozó állapot. Az emésztőrendszer krónikus gyulladásos állapota, ami hastáji fájdalmat, súlyos hasmenést, kimerültséget, súlyvesztést és alultápláltságot okozhat. Leggyakrabban a vékony- és vastagbél határán jelentkezik, de az emésztőrendszer bármely részét érintheti, a szájtól a végbélnyílásig.

D

  1. Dermatitis

    A bőr gyulladása

E

  1. Ekcéma

    A bőr gyulladása, gyakran erős viszketéssel kísérve

  2. Eliminációs fázis

    Az eliminációs (kihagyási) fázisban szigorúan kerülni kell minden olyan élelmiszert, ami IgG-szint emelkedést okozott. Az engedélyezett ételeket rotálni kell.

  3. ELISA

    Az ELISA teszt (Enzyme-Linked Immunosorbent Assay) az immunrendszer elemeit és különböző vegyszereket felhasználva a szervezetben végbemenő immunválaszokat (pl. fertőző mikrobákkal szemben) méri. Az ELISA egy szokványos laboratóriumi módszer; tartalmaz valamilyen enzimet (egy biokémiai reakciót katalizáló fehérjét) és ellenanyagot vagy antigént.

  4. Enzimhiány

    Enzimhiányról beszélünk, ha a szervezet egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben képes egy adott enzimet termelni.

  5. Eritéma

    Az erythema nodosum (EN) egyfajta bőrgyulladás, ami a bőr zsírrétegének egy bizonyos részéhez köthető. Erithema-ban vöröses, fájdalmas csomók keletkeznek, többnyire a láb elülső részén, a térd alatt.

  6. Epikután teszt

    A kontaktallergiák kimutatására szolgál. A lehetséges allergéneket a bőrre visszük, és megfigyeljük, hogy okoznak-e reakciót.

F

  1. Fagociták

    A fagociták olyan sejtek, amelyek a káros mikroorganizmusok (baktériumok, halott vagy haldokló sejtek) bekebelezésével és megemésztésével védik a szervezetet.

  2. Fibromialgia

    A fibromialgia egy krónikus betegség, mely izomfájdalmat és kimerültséget okoz. Az érintettek testén érzékeny, nyomásra fájd almas pontok jönnek létre. A páciensek egyéb tünetektől is szenvednek, pl. alvászavar, merevség, fejfájás, a végtagok bizsergése vagy zsibbadása vagy a gondolkodási képesség és a memória problémái (fibro köd”). A fibromyalgia oka még nem ismert.

  3. Fruktóz malabszorpció

    A fruktóznak a bélből a véráramba történő transzportja zavart szenved, így a vékonybél csak korlátozott mértékben tudja a gyümölcscukrot felvenni. A tökéletlen felszívódás miatt a cukor a mélyebb bélszakaszokba jut, ahol puffadást és hasmenést okoz. Nem keverendő az örökletes fruktóz-intoleranciával.

G-Gy

  1. Gén

    Örökítő anyag

  2. Gliadin

    Gluténtartalmú gabonafélék ragasztófehérjéje, a gluténérzékenység (cöliákia) felelőse.

  3. Glukokortikoidok

    Erős gyulladásgátló és antiallergiás hatású hormonok; a mellékvesében képződnek.

  4. Glutén

    Gyűjtőneve a pl. búzában, rozsban, árpában és zabban előforduló fehérjéknek (gliadin és glutenin).

  5. Gyulladási mediátorok

    Olyan anyagok, amelyeket az immunsejtek termelnek gyulladás közben. A kommunikáció lehetőségét biztosítják az immunrendszer sejtjei között, hogy koordinált válszt adhassanak.

H

  1. Hipertenzió

    Magas vérnyomás; olyan állapot, amikor az artériákban állandóan magas a nyomás. Szervkárosodáshoz és különböző betegségekhez vezethet, pl. veseelégtelenség, aneurisma, szívelégtelenség, stroke vagy szívinfarktus.

  2. Hipoallergén

    “Kevéssé szenzibilizáló”; csökkent allergia-okozó képesség.

  3. Hiposzenzibilizálás

    A szervezetet növekvő allergéndózisokkal terheljük, hogy testünk hozzászokjon.

  4. Hipotenzió

    Minden olyan vérnyomás, ami egy adott személynél, adott körülmények között elvárható normál vérnyomásnál alacsonyabb. A hipotenzió vagy alcsony vérnyomás a hipertenzió ellentéte. Ez egy relatív fogalom, mivel a vérnyomás normális esetben is erősen ingadozik az aktivitástól, életkortól, gyógyszereléstől és egészségi állapottól függően.

  5. Hisztamin

    Központi szerepet játszik az allergiás reakciókban; a gyulladásos reakciók fontos hírvivőanyaga.

  6. Hisztamin-intolerancia

    Hisztamin-érzékenység. A bontóenzim (diaminooxidáz; DAO) hiánya vagy csökkent aktivitása miatt a táplálékkal felvett hisztamin nem bomlik le teljesen, és allergiaszerű reakciókat vált ki. A legfontosabb tünetek: migrén, fejfájás, szédülés, emésztőrendszeri problémák, orrszárazság, bőrviszketés, bőrpír.

  7. Hízósejtek

    Hisztamint és egyéb hírvivőanyagokat tartalmazó, kibocsájtó sejtek.

I

  1. IgE

    Immunglobulin E, az ellenanyagok (antitestek) egy speciális osztálya, aminek az azonnali típusú allergiákban van szerepe.

  2. IgE ételallergia

    Klasszikus I-es típusú allergia; az immunrendszer specifikus IgE antitesteket termel, ami azonnal allergiás reakciót vált ki. Az allergénnel érintkezve, az IgE masszív hisztamin kibocsájtást indukál. A tünetek a enyhe duzzanattól az anafilaxiás sokkig terjednek.

  3. IgG

    Immunglobulin G, az ellenanyagok (antitestek) egy speciális osztálya, aminek a késleltetett ételallergiákban van szerepe.

  4. IgG ételallergia

    III-as típusú ételallergiának, késői típusú ételallergiának vagy IgG ételintoleranciának is nevezik; az immunrendszer IgG antitesteket termel, ami gyulladási folyamatokhoz vezethet. A tünetek nagy késéssel, néha csak három nappal a trigger (kiváltó) élelmiszer fogyasztása után jelentkeznek, ami szinte lehetetlenné teszi a bajt okozó étel azonosítását célzott vizsgálat nélkül.

  5. IgG receptor

    Az IgG receptorok az immunsejtek felszínén helyezkednek el, és észlelik, ha antigénhez kötött IgG van jelen. Ha az IgG-antigén komplex kötődik az IgG receptorhoz, láncreakció indul be az immunsejtek között (immunkaszkád).

  6. IgG4

    Az IgG4 az össz-IgG egyik alosztálya. Minden más IgG alosztálytól (IgG1, IgG2, IgG3) eltérően az IgG4-nek nincs gyulladáskeltő tulajdonsága, az I-es típusú allergiához kapcsolódik. Az IgG4 az IgE “ellenszere”, megakadályozva, hogy az IgE az antigénhez kötődjön. Így az IgG4 megelőzi az allergiás reakciót. Az IgG4-nek nincs szerepe a késői típusú allergiában. Az IgG4 nem koz komplemet-aktivációt, és nem vonzza a fagocitákat sem.

  7. Immunglobulinok

    Ellenanyag vagy antitest néven is ismert proteinek, amelyeket a plazmasejtek termelik. Az immunglobulinok (IgG, IgA, IgM, IgE) nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szervezet immunrendszerében. Az idegen ágensekhez, pl. baktériumokhoz kapcsolódnak, és segítik azok megsemmisítését.

  8. Immunkomplex

    Az immunkomplex az összekapcsolódott antigén és antitest.

  9. Immunreakció

    Az immunreakció a szervezet védekező reakciója, ami észleli a behatoló anyagokat (pl. vírus, gomba, baktérium, vagy transzplantált szerv), és az illető antigénnel szemben specifikus ellenanyagokat termel.

  10. Immunrendszer

    Az emberi immunrendszer a veleszületett (lásd lejjebb) és az adaptív (lásd feljebb) immunrendszerből épül fel, amelyek kölcsönösen együttműködnek az idegen betolakodók elleni harcban. Allergia esetén az immunrendszer tévesen reagál egy amúgy ártalmatlan anyagra.

  11. Immunsejt

    Az immunsejtek a celluláris immunválaszért felelnek. Különböző típusú immunsejtek léteznek: A keringő vérben megtalálható fő típusok: limfociták, granulociták, monociták. Ha keringő immunkomplexek képződnek, főleg a granulociták érintettek a lebontásukban oxigéngyökök és protéázok kibocsájtása révén.

  12. Inhaláció

    Gáznemű anyagok vagy porlasztott folyadékok belégzése.

  13. Intolerancia

    Túlérzékenységi reakció az immunrendszer részvétele nélkül.

  14. In vitro diagnosztika

    Diagnosztikus teszt elvégzése az élő szervezeten kívül, mesterséges környezetben, rendszerint laboratóriumban. Az in vitro vizsgálat mindennapos példái a fertőzések kimutatása vérből vagy a vizelet vizsgálata glukóz jelenlétére. Az “in vitro” kifejezés a latinból ered, szó szerinti jelentése “az üvegen belül”. Az elnevezés azt tükrözi, hogy az ilyen vizsgálatokat régen üvegedényekben, tesztcsövekben végezték.

  15. Inzulin rezisztencia

    Az inzulin egy nélkülözhetetlen hormon, aminek számtalan hatása van a szervezeten belül. Az inzulin rezisztencia olyan állapot, melyben a szervezet ugyan termel inzulint, de nem használja hatékonyan. Inzulin rezisztenciában a glukózt nem a sejtek veszik fel, hanem a vérben bomlik le, ami II-es típusú dibéteszhez vagy prediabéteszhez vezet. Az inzulin rezisztencia egy sor súlyos egészségügyi rendellenességhez vezethet.

  16. Irritábilis bélszindróma

    Az irritábilis bélszindróma (IBS) egy ismeretlen eredetű, krónikus gasztrointesztinális rendellenesség. Az IBS leggyakoribb tünetei a hastáji fájdalom, puffadás és gázosodás, valamint a székelési szokások megváltozása.

K

  1. Keresztallergia

    Különböző eredetű, de hasonló vagy megegyező szerkezetű allergénekkel szembeni allergia.

  2. Késleltetett ételallergia

    Feltehetően IgG által közvetített III-as típusú allergia. Az élelmiszerek késleltetett immunreakciót okoznak, ami csak órákkal vagy napokkal később vált ki tüneteket.

  3. Kolorimetriás analízis/reakció

    Kémia elemek vagy vegyületek koncentrációjának meghatározása valamilyen színreagenst is tartalmazó oldatban. A kifejlődő szín intenzitása arányos a vizsgált anyag koncentrációjával. A módszert széleskörűen alkalmazzák az orvosi laboratóriumokban.

  4. Komplementfehérje

    A komplementrendszer (lásd lejjebb) kb. 30 proteinből áll, amelyek együttműködve elősegítik vagy “komplementálják” az ellenanyagok működését az antigének megsemmisítésében. A komplementfehérjék tágítják és áteresztővé teszik a vérereket, és közreműködnek a pír, melegség, duzzanat, fájdalom és funkciózavar kialakulásához, amik a gyulladásos választ jellemzik.

  5. Komplementrendszer

    A komplementrendszer több mint 30-féle vérben keringő protein együttese, melyek együttműködve segítik és kontrollálják az immun- és a gyulladásos választ. Segít a fertőzés leküzdésében az idegen patogének (baktériumok, vírusok és más antigének) megsemmisítése révén. A komplementrendszer aktivációja elengedhetetlen a gyulladásos immunválasz kialakulásához.

  6. Kontaktallergia

    Az allergiás reakciót a bőrnek az allergénnel való közvetlen érintkezése váltja ki.

  7. Kortizon

    Lásd: glukokortikoidok

L

  1. Laktóz-intolerancia

    Tejcukor-túlérzékenység, a tejcukrot lebontó és emészthetővé tevő laktáz enzim hiánya vagy csökkent termelése miatt. Fontos tünetei: gyomorfájás, puffadás, kólika, teltségérzés, émelygés vagy hasmenés.

  2. Lipémiás vérminta/lipémia

    A lipémiás vérminta megemelkedett mennyiségű, triglicerideknek nevezett lipidet tartalmaz. Túlzott jelenlétüktől a szérum tejszerűen fehér lesz. Normálisan is jelen vannak a vérben étkezés után. A lipémia leggyakoribb preanalitikai oka az alkalmatlan időben, étkezés után végzett vérvétel.

  3. Lokális reakció

    Helyi reakció.

M

  1. Malabszorpciós szindróma

    Az elfogyasztott táplálék emésztése nagyrészt a vékonybélben történik. Malabszorpciós szindrómában a beteg vékonybele nem képes felvenni a tápanyagokat. Kiváltói okai között szerepel a cöliákia, laktóz-intolerancia, genetikai betegség vagy bizonyos gyógyszerek. A különböző malabszorpciós szindrómák tünetei változatosak. Gyakori a krónikus hasmenés, abnormális széklet, súlyvesztés és gázosodás.

  2. Mediátorok

    A szervezet által termet hírvivőanyagok, melyek a jelátvitelt szolgálják. Az allergiás reakciókban pl. ilyen a hisztamin.

  3. Migrén

    Rohamszerű, pulzáló és féloldali fejfájás. Kísérő tünetek: pl. émelygés, hányás, fényérzékenység, zajérzékenység. Néhány betegnél a migrénrohamot megelőzi egy aura: optikai észlelési zavarok, de akár motoros zavarok is kialakulhatnak.

  4. Metabolikus szindróma

    A metabolikus szindróma egy tünetcsoport (magas vérnyomás, magas vércukorszint, fölös zsírlerakódás a derék körül és abnormális koleszterinszint), ami együtt jelentkezik. Ez egy súlyos egészségügyi állapot, ami növeli a kardiovaszkuláris betegségek, diabétesz, stroke és az artériák falán történő zsírlerakódás kockázatát. A metabolikus szindróma kialakulását segíti a súlyfelesleg vagy kövérség, a fizikai inaktivitás és genetikai faktorok.

  5. Mikózis

    A mikózis gomba által okozott gyulladásos állapot. A gomba a szöveteket támadja meg, és felszínes, szubkután vagy szisztémás betegséget okoz. A mikózisok gyakoriak, és egy sor környezeti és fiziológiai feltétel járulhat hozzá a kialakulásukhoz.

  6. Mukóza membrán

    Nyálkahártya, egy vékony bőrréteg, ami az emberi szervezet egyes felszíneit fedi, és nyákot termel, hogy megóvja magát a kiszáradástól. A szervezet számos, levegővel érintkező felületét ez fedi, pl. a légzési, urogenitális és emésztő traktust, beleértve a száj, orrjáratok, vagina és húgycső.

N

  1. Neurodermitis

    Lásd: atópiás dermatitis

O

  1. Omega-3-zsírsav

    Az omega-3 zsírsavak többszörösen telítetlen zsírsavak, esszenciális tápanyagok az egészséges szervezet számára. Az emberi szervezet számos helyén van szükség omega-3 zsírsavakra a normális működés fenntartásához, mint pl. a véralvadás kontrollálása, és az agysejtek membránjának felépítése. Mivel az emberi szervezet nem képes omega-3 zsírokat előállítani, a táplálékon keresztül kell azt felvennie. Az omega-3 zsírsavak fogyasztása számos egészségügyi haszonnal is jár, így a szívbetegséggel és stroke-kal szembeni védelem.

  2. Orális

    Szájon át.

P

  1. Patch-teszt

    Lásd: epikután teszt

  2. Pneumológia

    Tüdőgyógyászat.

  3. Pollen

    Virágpor.

  4. Pollinózis

    Pollenek által kiváltott allergiás betegség

  5. Prebiotikumok

    Többnyire emészthetetlen szénhidrátok, melyek segítik a hasznos bélbaktériumok növekedését, és így pozitívan hatnak a bélflórára.

  6. Prevenció

    Megelőzés.

  7. Prick-teszt

    Az azonnali reakciók kimutatására szolgáló bőrteszt.

  8. Profilaxis

    Megelőzés.

  9. Provokációs diéta

    Az elimináció és provokáció az ImuPro két fontos építőköve. Az eliminációs fázisban szigorúan kerülni kell minden olyan élelmiszert, ami IgG-antitestszint emelkedést okozott. Amikor a tünetek már szignifikánsan enyhültek, akkor kezdődik a provokációs diéta; egyenként újra felvesszük a korábban elkerült élelmiszereket. Ez segít azonosítani azokat, amelyek ténylegesen egészségügyi problémát okoznak. Ezek a “trigger” élelmiszerek specifikus tüneteket okozhatnak, vagy egyik napról a másikra megnövelik a testsúlyt.

  10. Provokációs teszt

    Betegségtünetek kiváltása (provokációja) célzott ingerekkel, pl allergénekkel.

  11. Psoriasis

    Pikkelysömör. Nem fertőző autoimmun-betegség. Fő tünete az éles határú, vörös, pikkelyesedő és részben viszkető bőrterület.

  12. Pszeudoallergia

    Allergiaszerű reakció az immunrendszer részvétele nélkül.

R

  1. RAST

    Radio-Allergo-Sorbent-Test, allergia (IgE-antistek) kimutatására szolgáló vérvizsgálat.

  2. Reumás betegségek

    A támasztó- és mozgatóapparátusban jelentkező, nem sérülés vagy tumor által okozott betegségek. Sok reumás betegségben az immunrendszer zavara is megfigyelhető; a test saját szöveteit támadja.

  3. Rhinitis

    Allergiás nátha, folyó orr.

  4. Rhinoconjunktivitis

    Allergiás nátha, folyó orr, amit kötőhártyagyulladás kísér.

S-Sz

  1. Scratch-teszt

    Azonnali allergiás reakciók kimutatására szolgáló bőrteszt.

  2. Szenzibilizálás

    Az immunrendszer állapota az első allergénkontaktus után. Ellenanyagok képződnek, de nem alakul ki allergiás reakció. Erre csak az allergénnel való újabb találkozáskor kerül sor.

  3. Szisztémás tünetek

    A szisztémás jelentése: az egész testre vagy az egész szervezetre ható. A szisztémás betegség, mint pl. a diabétesz, az egész szervezetre kihathat.

  4. Szubkután

    Bőr alá.

T

  1. Tachikardia

    Abnormálisan gyors szívverés – legalább 100/perc. A normál szívverés (pulzus) küszöbértéke általánosságban függ az egyén életkorától. A tachikardia veszélyes lehet, attól függően, hogy a szív milyen terhelésnek van kitéve.

  2. Toxikus

    Mérgező.

  3. TNF-gátló

    A TNF-inhibitor vagy -gátló olyan farmakon ami csökkenti a tumor nekrózis faktorra (TNF) adott választ. A TNF részt vesz az autoimmun és immun-mediált rendellenességeket (reumatoid artritis, gyulladásos bélszindróma vagy pszoriázis) kísérő tünetek kialakulásában. Így a TNF-hibitorok használhatók ezek kezelésében.

  4. Trigger

    Kiváltó.

U

  1. Urticaria

    Csalánkiütés, bőrkiütés.

V

  1. Veleszületett immunrendszer

    A veleszületett vagy nem-specifikus immunrendszer az első “védvonal”. Azonnali védelmet nyújt az infekcióval szemben. Egyebek mellett a fagocitáló (bekebelező) sejtek – neutrofilek vagy garanulociták – működnek közre az immunrendszerben a patogének azonosításában és eliminációjában.

4

  1. 4-napos rotáció

    Az ImuPro koncepció szerint az összes fogyasztható élelmiszer felhasználható egy 4-napos rotációs rend szerint működő, egyedi étrend összeállításához. Az adott napon fogyasztott élelmiszereket a következő 3 nap étrendjéből ki kell hagyni. Ez segít a szervezetnek kigyógyulni a meglévő IgG ételintoleranciákból, és csökkenti az esélyét újak kialakulásának. Ez biztosítja azt is, hogy a szervezet hozzájut mindazokhoz a vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz, ami egy változatos étrend esetén elvárható. Az 5. napon az induló ételek újra fogyaszthatók.