Kopfschmerzen

A FEJFÁJÁS ÉS AZ IGG ÉTELINTOLERANCIA

IgG ételintolerancia – a migrént okozó gyulladásos folyamatok lehetséges kiváltója

Sok ember szenved kisebb-nagyobb gyakorisággal fejfájástól. Több mint 200-féle fejfájást ismerünk; a leggyakoribb ezek közül a tenziós fejfájás és a migrén. Az egyes fejfájásformák az előfordulás gyakoriságában, időtartamában és intenzitásában, ill. a fájdalom jellegében (lüktető, kalapáló, nyomó, stb.) különböznek. A migrént és a tenziós fejfájást az un. elsődleges fejfájások közé sorolják; önálló klinikai képként jelennek meg, ami közvetlenül kezelhető.

A primer fejfájásoknál a betegség maga a fájdalom, ami túlizgatott sejtek ill. idegek révén jön létre. A primer fejfájások közé soroljuk a migrént, a cluster-fejfájást és a feszítő fejfájást. A szekunder fejfásoknak más oka van, és kísérő jelenségnek számítanak. A kiváltó ok lehet egy betegség (megfázás, agybetegség, emésztőrendszeri fertőzés, stb.), túl sok alkohol, nikotin, koffein vagy gyógyszer bevitele. Bővebben.

A továbbiakban összefoglaljuk, milyen összefüggéseket találtak eddig a késői típusú ételintoleranciával. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az alábbi megállapítások tudományosan még nem igazoltak.

A migrén egy komplex neurológiai kép. Az érintett személyek hosszan tartó és intenzív fejfájástól szenvednek. A migrénes fejfájás lüktető vagy pulzáló, és rendszerint csak a fej egyik oldalát érinti. Befolyásolja az alvást, a munkavégzést és más mindennapos tevékenységeket, előfordulási gyakorisága pedig a heti néhánytól az évi egy-két alkalomig változhat. A migrén leginkább pubertáskorban kezdődik, és főleg a 35 és 45 év közöttieket érinti.

A migrén gyakori tünetei

  • lüktető, pulzáló vagy nyomó fájdalom
  • émelygés
  • hányás
  • extrém érzékenység fényre és hangra
  • letargia

Két gyakori formája az aura nélküli és az aurás migrén. Utóbbi migrén típusban a fejfájást megelőzően aurának nevezett tünetek észlelhetők. Pl. a páciensek fényfelvillanásokat, vak foltokat látnak, nehézzé válik a koncentrálás, egyensúlyi és koordinációs zavarok lépnek fel, gyengeség, merevség vagy zsibbadás nyaktájon, vállban vagy a végtagokban, de akár beszédnehézség is felléphet. A migrén auraállapotának hossza gyakran 15 perc és egy óra között van. Minden 5 migrénes beteg közül 1–nél jelentkeznek auratünetek.

  1. További információk a migrénről és az IgG ételintoleranciáról

    The diagnosis of Crohn’s diseaseA migrén diagnózisa

    A migrénre nem létezik diagnosztikus teszt. A diagnózis a páciens egészségügyi előzményein  és klinikai, neurológiai vizsgálaton alapul. Szükség esetén egyéb vizsgálatokkal kell kizárni egyéb betegségek vagy állapotok meglétét, melyek a fejfájást okozhatják. Fontos, hogy a páciens dokumentálja a rohamokat: milyen gyakran, mennyire intenzív, milyen jellegű fájdalom, kísérő tünetek, gyógyszerelés, lehetséges kiváltó okok, stb.

     

     

    The diagnosis of Crohn’s diseaseA migrén okai

    A migrén valódi oka nem teljesen ismert. Régi tapasztalat a migrén családi halmozottsága, amiből feltételezhető egy genetikai komponens megléte is. A legtöbb kutató úgy tartja, hogy a migrénes betegek agya a szokásosnál érzékenyebb vagy hiperingerlékeny, így érzékenyebbek olyan ingerekre is, amelyek migrénre nem hajalmos emberekre nem hatnának. A rohamokat kiváltó inger lehet hormonális fluktuáció, stressz, megváltozott alvás-ébrenlét ciklus, alkohol és élelmiszer.

     

     

    The diagnosis of Crohn’s diseaseA migrén és az IgG tudományos megközelítése

    A legújabb eredmények szerint főleg egy gyulladási összetevőt tartanak a migrénért felelősnek. Az IgG ételintolerancia (III-as típusú allergia) kiválthat ilyen gyulladási folyamatokat. Az IgG vizsgálat, és az azt követő eliminációs és provokációs diéta hasznos megközelítés lehet.

    2005 óta a kutatók új lehetőségként tekintenek az élelmiszerek elleni IgG-re, mely alkalmas a migrént kiváltó potenciális élelmiszerek azonosítására. 2010-ben publikálták az első kettős vak, randomizált, keresztezett kontrollos vizsgálatot (“Diet restriction in migraine, based on IgG against foods: a clinical double-blind, randomized, cross-over trial” Alpay K et al. Cephalalgia 2010; 30 (7): 829-837). Az ImuPro-val végzett tanulmány bizonyította, hogy az élelmiszerek elleni IgG hatékony marker lehet a potenciálisan migrént kiváltó élelmiszerek azonosításában. A tanulmány azon résztvevői között, akik IgG pozitív élelmiszertől mentes diétát kaptak, az áldiétát fogyasztó páciensekhez képest átlagban 32%-kal kevesebb migrénes roham fordult elő, és 29,6%-kal csökkent a migrénes napok száma. Egyidejűleg az akut gyógyszerelés szignifikáns csökkenése is megfigyelhető volt. Néhány páciensnél a migrén teljesen eltűnt.

    Egy másik, ImuPro-val végzett kettős vak, randomizált, keresztezett kontrollos tanulmány migrénben és IBS-ben egyaránt szenvedő pácienseket vizsgált (“IgG-based elimination diet in migraine plus Irritable Bowel Syndrome” Aydinlar E. et al Headache 2013 Mar; 53(3):514-25). A tanulmány figyelemre méltó eredményeket mutatott – átlagosan 44%-kal csökkent a migrénes rohamok és migrénes napok száma, és 42%-kal csökkentek az IBS tünetek. A szerzők konklúziója szerint: „Eredményeink azt mutatják, hogy az IgG-antitestekre alapozott élelmiszer elimináció migrénben és egyidejű IBS-ben szenvedő betegeknél hatásosan csökkentette mindkét betegség tüneteit. Ez pozitívan hat a páciensek életminőségére és az egészségügyi rendszer megtakarításaira.”.